Ki ne ismerné csodálatos, mindenhez értő Jára Cimrmanunkat? Színházi darabjainak gyűjteményével együtt idézhetjük fel alkotói múltját. Telepedjen le kényelmesen, és engedje, hogy az intelligens humor, a szórakoztató jelenetek és a kiváló színészi alakítások szórakoztassák. Jára Cimrman bizonyára elégedett lenne...
A gyűjtemény tartalmazza:
- Jára Cimrman Színháza - Záskok (Helyettesítés)
- Jára Cimrman Színháza - Vražda v salonním coupé (Gyilkosság a szalonkocsiban)
- Jára Cimrman Színháza - Němý Bobeš aneb Český Tarzan (Néma Bobeš avagy a Cseh Tarzan)
- Jára Cimrman Színháza - Hospoda Na mýtince (A Tisztáson Fogadó)
- Jára Cimrman Színháza - Akt
- Jára Cimrman Színháza - Posel z Liptákova (Hírnök Liptákovból)
- Jára Cimrman Színháza - Vyšetřování ztráty třídní knihy (Az osztálykönyv elvesztésének kivizsgálása)
Jára Cimrman Színháza - Záskok (Helyettesítés)
CIMRMAN DARABJA A VLASTA CÍMŰ DRÁMA SZERENCSÉTLEN BEMUTATÓJÁRÓL.
Cimrman balszerencsés életének sok szomorú oldala közé tartozott a szegénység is. A Lipany nevű vándorszínházi társulatában ez többek között a színészek nagy fluktuációjában nyilvánult meg. Ha az elmenés kellő idővel előre egyeztetett volt, a helyzet kezelhető volt. Ha azonban veszekedéssel és ajtócsapkodással zajlott le, sokszor csupán néhány órával az előadás előtt, a társulat és a direktora egyaránt forró perceket élt át. Az ilyen tapasztalatok állnak a Záskok hátterében. Ennek az elismerést nem kapott cseh géniusznak a rajongói most tanúbizonyságot kapnak a mester életének arról a területéről, amelyben sorsa a legjobban beteljesedett – a színházból.
Szerepel: Jan Kašpar, Zdeněk Svěrák, Bořivoj Penc, Petr Brukner, Marek Šimon, Miloň Čepelka
Rendező: Ladislav Smoljak,
Hossz: 91 perc,
Hang: DD 2.0 csehül,
Feliratok: cseh,
Kép: színes 4:3
Jára Cimrman Színháza - Vražda v salonním coupé (Gyilkosság a szalonkocsiban)
DETEKTÍVJÁTÉK. A nemzetközi gyorsvonat luxusan berendezett szalonkocsijában három utas utazik: Václav Trachta, a neves cseh rendőrfelügyelő, Meyer iparmágnás, aki mindent gyárt, ami melegít (bundák, rum, samott téglák), és Bierhanzel gyáros, a hajsűrítő kenőcs előállítója. Isztambul állomáson csatlakozik hozzájuk a felügyelő tanítványa, Jindřich Hlaváček rendőrgyakornok, aki diplomamunkáját fejezi be a vasúti kriminalisztikáról. Az utazás addig zajlik nyugodtan, amíg Bierhanzel gyárosnak fájni kezd a foga. A vonat stewárdja – egyfajta gazdag utasokat kiszolgáló konduktőr – azonnal siet a pedálos fúróval, és a gyáros a beavatkozás után sokkal jobban érzi magát. Hamarosan a fájdalom teljesen elmúlik, ugyanis Bierhanzel meghal. Ilyen hatásosan nyitotta meg Jára Cimrman a „Gyilkosság a szalonkocsiban" című detektívjátékát, amelybe beledolgozta a bécsi „négyes" rendőrségénél szerzett tapasztalatait. Bűnügyi és kriminalisztikai karrierjéről egy sor alapos előadás tájékoztat bennünket, amelyek vitába szállnak E. Fiedler osztrák középiskolai tanárral.
Szerepel: Miloň Čepelka, Ladislav Smoljak, Jaroslav Weigel, Pavel Vondruška, Genadij Rumlena,
Rendező: Ladislav Smoljak
Hossz: 92 perc,
Hang: DD 2.0 csehül,
Feliratok: cseh,
Kép: színes 4:3
Jára Cimrman Színháza - Němý Bobeš aneb Český Tarzan (Néma Bobeš avagy a Cseh Tarzan)
Ami Cimrman Němý Bobeš című darabjával történt, az két szellemi erő összecsapásának eredménye: a művész féktelen alkotóösztönének és a kisember ugyanolyan féktelen önellátási ösztönének. Míg az egyik oldalon a világ megismerésére és megformálására irányuló csodálatos törekvést látjuk, a másik oldalon csupán a télre néhány gomba megszárítására irányuló földhözragadt igyekezetet találjuk. A Němý Bobeš esetében Josef Padevět kis, savanyú világa sajnos győz. Munkánk célja az volt, hogy helyrehozzuk, amit lehet. Az értékes mű egy részét megmentettük, egy része már visszahozhatatlanul elveszett. Ha azonban sikerül egyetlen egy dolgot elérnünk, elégedettek lennénk. Nevezetesen, hogy minden néző az előadásunk megtekintése után azt mondja magának: „És én? Én hol szárítem a gombákat?"
Szerepel: Zdeněk Svěrák, Ladislav Smoljak, Jan Hraběta, Bořivoj Penc, Genadij Rumlena, Michal Weigel
Rendező: Ladislav Smoljak,
Hossz: 88 perc,
Hang: DD 2.0 csehül,
Feliratok: cseh,
Kép: színes 4:3
Jára Cimrman Színháza - Hospoda Na mýtince (A Tisztáson Fogadó)
Operett díszletekkel és jelmezekkel. A neves bécsi „Riesenrad" üzembe helyezése alkalmából pályázatot írtak ki a legjobb operettre. Erre pályázott a cseh Jára Cimrman is, mégpedig a „Proso" című nagyszabású, hétórás művével. Talán egyetlen negatív tulajdonsága – az apró zsugoriság – miatt nem adta fel ajánlottan a partitúrát tartalmazó csomagot, ami lehetővé tette Franz Lehárnak, Johann Straussnak, Oskar Nedbalnak és a zsűri többi tagjának, hogy a zseniális operettfreskót szó szerint szétossszák maguk között. A cseh cimrmanológusok tudományos csapata sok évtized után bizonyítja, hogy a Denevérekből, a Lengyel vérből és sok más operettből világszerte ismert dallamok szerzője a feledésbe merült Pojizeří-beli Cimrman. A „Proso" operettből vett részlet (az eredeti mű hetede!), amelyet „A Tisztáson Fogadó" cím alatt mutatnak be, sejteti, milyen monumentális lehetett Cimrman kifosztott hétszerese.
Szerepel: Zdeněk Svěrák, Miloň Čepelka, Ladislav Smoljak, Václav Kotek
Rendező: Ladislav Smoljak,
Hossz: 99 perc,
Hang: DD 2.0 csehül,
Feliratok: cseh, kép
Kép: színes 4:3
Jára Cimrman Színháza - Akt
DARAB ÉNEKKEL ÉS TÁNCCAL. Az átdolgozó – Zdeněk Svěrák – szava: Az „Úžas žandarma Kovandy" (Kovanda csendőr csodálkozása) című egyfelvonásos darabot, amelyet rövidebb cím alatt „Akt"-ként mutatunk be, 1910–11-ben írták. Cimrman életében, amennyire tudjuk, csak egyszer adták elő, mégpedig 1913-ban, a tanvaldi Hattyú étterem megnyitója alkalmával. A darab az akkori nézőknek cinikusnak, vulgárisnak, valószerűtlennek és kevéssé hazafiasnak tűnt, így teljesen megbukott. Ladislav Stroupežnický sírja felett mondott emlékbeszédében Cimrman azt mondta: „Drámáim, Mester, még mélyebb értetlenséggel találkoznak, mint az Ön Furiántjaink. Én azonban hiszem, hogy népünk végül, mint mindig, meghallgat minket, és mindkettőnket megért." Szavai csak 1967-es bemutatónkkal teljesedtek be a Malostranská beseda színpadán. Az én adaptációm a darabot a jelenkorba helyezte, egyébként nem végeztem lényeges változtatásokat, két eset kivételével: a „bouchnu" helyett a kifejezőbb „praštím" szót használom, és Žíla felkiáltása „Chlapci, táhněte zase po svých" helyett a beszédesebb „Chlapci, mám z vás radost" változatot alkalmazom.
Szerepel: Jaroslav Weigel, Miloň Čepelka, Ladislav Smoljak, Jan Hraběta, Zdeněk Svěrák
Rendező: Ladislav Smoljak,
Hossz: 104 perc,
Hang: DD 2.0 csehül,
Feliratok: cseh,
Kép: színes 4:3
Jára Cimrman Színháza - Posel z Liptákova (Hírnök Liptákovból)
Szeminárium és két egyfelvonásos darab: A FÉNY HÍRNÖKE és A VÍZIONÁRIUS. A prágai cimrmanológusok csapata két személyautóval indult el a Jizera-hegységbeli Liptákovba, hogy feltárja Cimrman öregségének zord vidékét. Maga az utazás is kaland volt, de az eredmény megérte. A Sirotků-vendéglőben a kutatók restaurálták Cimrman saját kezű fali feliratait, egy régi csákány nyelében megtalálták Habsburg-ellenes pamfletjét, a „Svou pravdu nebudeme skrývat" (Igazságunkat nem rejtjük el) címűt. És ami a legfontosabb: minden autó a Mester egy-egy eddig ismeretlen darabjával tért vissza Prágába. A Škoda 100 L-ben utazott A fény hírnöke, a Fiat 600 D-ben A vízionárius. Arra az esetre, ha az egyik jármű balesetet szenvedne és leégne, legalább az egyik kézirat megmenekülhessen. Mindkettő megmenekült, és a cseh drámai alkotás temploma így két gránitkövet kaphatott: Cimrman tudományos-fantasztikus műve, A fény hírnöke előrelátóan int a tudomány és a technika fejlődése ellen a lélek rovására, A vízionárius pedig nemcsak az első világháború kitörését, hanem a mezőgazdaság kollektivizálásának és az ipar államosításának folyamatát is előre vetíti.
Szerepel: Jaroslav Weigel, Miloň Čepelka, Ladislav Smoljak, Petr Brukner
Rendező: Ladislav Smoljak
Hossz: 102 perc
Hang: DD 2.0 csehül
Feliratok: cseh
Kép: színes 4:3
Jára Cimrman Színháza - Vyšetřování ztráty třídní knihy (Az osztálykönyv elvesztésének kivizsgálása)
Cimrmant pedagógusként felkérték, hogy dolgozza ki a cs. és kir. altiszti kar Zsebkönyvébe a Csehország című szócikket. Abban az időben Csehországot csak az osztrák-magyar monarchia 1:500 000 méretarányú térképéről ismerte. Ezt írta: „Csehország felszínét tekintve hegyekként, völgyekként és fekete erdőként jellemezhetjük. Sušice és Písek között sivatag terül el. Kouřim városától északra kiterjedt dohányültetvények húzódnak egészen a dohányosok fővárosáig, Šluknovig. Az elpusztult mamutok megkövesedett váladékait szorgos csehek bányásszák Veltrusy környékén.
Megemlítésre méltó még az okkultista búvóhely Duchcov és a dél-csehországi újgazdagok nyaralóhelye, Prachatice. Pajzsmirigy-kezeléséről ismert Volary fürdőhelye. A Cseh Paradicsom a nudisták vidéke. Az itteni ádámok és évák úgy járnak-kelnek, ahogy az Isten megteremtette őket, csak hébe-hóba öltözve, nem törődve a Mladá Boleslav (Mnichovo Hradiště) egyházi fenyegetéseivel. Saját középpontjukat, azt az emlékezetes várat, a csehek a szép nő cseh nevével illették: Kost." Máig titok marad, hogy Jára Cimrman puszta tudatlanságból járult-e így hozzá a kézikönyvhöz, vagy az volt a szándéka, hogy felbomlassza az altiszti kart és lehetetlenné tegye számára az esetleges hadműveleteket a cseh területen.
Rendező: Ladislav Smoljak
Forgatókönyv: Zdeněk Svěrák (színházi darab), Ladislav Smoljak (színházi darab)
Kamera: Stano Slušný
Szerepel: Zdeněk Svěrák, Ladislav Smoljak, Jaroslav Weigel, Miloň Čepelka
Hang: 2.0 csehül
Kép: 4:3, színes
Hossz: 95 perc
