Jan Roháč z Dubé
rendező: Vladimír Borský, 1947, 83 perc
A lipanyi csatában megsemmisült a huszita seregek fő ereje. Akik nem estek el, azokat vagy máglyán égették el, vagy börtönbe vetették. Az utóbbiak között volt Jan Roháč z Dubé is. Az urak, akiknek összeesküvése révén Zsigmond trónra kerülhetett, Roháčot is megpróbálták rábírni a megbékélésre. Ő azonban nem fogadta el az ajánlatot, és az utolsó táboritákkal a Sion várába vonult, Zsigmondnak pedig koronázása alkalmából levelet küldött, amelyben „az ország kártevőjének" nyilvánította. Zsigmond sereget küld ellene. A hosszú ostrom után a hadak elfoglalják és felgyújtják Sion várát, a huszitákat foglyul ejtik. Zsigmond ítéletet hirdet felettük, és mind az 54 foglyot felakasztatja. A népben azonban újra felélednek a huszita eszmék, ami Zsigmond elleni felkeléshez vezet, és a királyt az országból való menekülésre kényszeríti.
Jánošík
rendező: Martin Frič, 1935, 76 perc
Az Úr 1711. esztendejében, amikor Jánošík a nagyszombati tanulmányai után hazatért Terchovába, anyját holtan, apját pedig halálra verve találta. A vidék rémisztője, Révayi Sándor gróf parancsolta, hogy apját kötözzék a büntetőpadhoz és verjék meg. Jánošík elhagyja szerelmét, Anicskát, és a hegyekbe indul, hogy bosszút álljon az urakon. Mások is csatlakoznak hozzá, s mindegyiküknek egyetlen gondolata van: büntetni az urakat embertelen, zsarnoki viselkedésükért és a szegény szlovák nép ellen elkövetett igazságtalanságokért. Ezek az urak nemcsak kizsákmányolták a népet, hanem verték és kínozták is, amikor csak kedvük tartotta. Jánošík és társai bátran szálltak szembe az urakkal. Szétűzték nyájaikat, felégették majorjaikat, és minden lehetséges módon ártottak nekik. Nem bűnözők voltak, hanem hősök, akik az urasoktól elvett javakat a szegények között osztották szét. A szabadságért való küzdelem eszméjéért fiatal életüket is feláldozták. Jánošíkot is elfogták. 1713-ban hősiesen halt meg az akasztófán. A császár kegyelmét sem fogadta el. Jánošík, Szlovákia hőse, nem él többé, de az igazság és szabadság iránti érzése örökre ott él a szlovák nép szívében.
Fekete zászló
rendező: Vladimír Čech, 1958, 85 perc
A prágai ruzyni repülőtérre leszáll egy gép a francia idegenlégió tagjainak hazatérőivel. A reptéren a plzeni Václav Malý anyja várakozik, ám fia nincs a hazatérők között. Václav a dzsungelben megismerkedett Péterrel, Tadeusszal és Gerhardttal. Mindannyian dezertálni akarnak, mert elegük van Storch őrmester brutális bánásmódjából, aki gyilkosságot is elkövetett. Václav veszélyes harcokat élt át a dzsungelben, és végignézte egy falu lemészárlását. Visszavonulás közben rátalált a sebesült Wolf hadnagyra, akinek megmentette az életét, majd rájött, hogy sorsuk már egyszer keresztezte egymást – a háború végén, Plzenben. Végezni akar Wolffal, ezért önként elkíséri a dzsungel felderítésére...
Kép: 4:3 f/f
Hang: cseh 2.0
Feliratok: cseh hallássérülteknek
Származási ország: Csehszlovákia
Műfaj: Cseh, Történelmi, Nosztalgia
