CD-ROM papír tokban
A náci filmes propaganda jelensége szinte automatikusan Joseph Goebbels nevéhez és a Népfelvilágosítási és Propaganda Minisztériumához kötődik. Kevésbé ismert ezzel szemben az SS propagandaegységeinek és az SD biztonsági szolgálatnak a tevékenysége. Pedig éppen ezeknek az akcióknak tudható be, hogy a második világháború idején a terezíni gettóban filmes projektek valósultak meg – mindegyik más megrendelésre és eltérő körülmények között.
Az első film, a „Ghetto Theresienstadt" klappja 1942 őszén csattan. A fiktív Holländer-família történetének célja az volt, hogy az SS belső használatára szemléletesen illusztrálja a zsidó származású lakosok gettóba szállítását és a tábor struktúrájába való beilleszkedésüket. Herbert Otto SS-Obersturmführer felügyelete alatt – aki 1941/42 fordulóján a chełmnói megsemmisítő táborban különleges kommandót vezetett – berlini hivatásos operatőrök nemcsak elvégezték, hanem dokumentálták is a forgatást. Parancsra részt vett benne egy foglyokból álló csoport is, Irena Dodalová producer és rendező irányításával; a táborban még kamerakocsi és vágóasztal is készült. A forgatókönyv kényszerű átdolgozása ellenére a film nem készült el.
A filmkészítés gondolata nagyjából egy évvel később merül fel újra. Az idő múlásával ugyanis egyre több híradás szüremkedett ki a nyilvánosság elé a náci megszállók által az európai zsidókon elkövetett atrocitásokról. És ismét Terezín az a hely, amelynek Adolf Eichmann kívánságára „a sajtó és a Vöröskereszt képviselői által meglátogatható ékszerdobozzá" kellett válnia. A felszépített város díszleteit egy, a gettó „boldog" életét bemutató filmhez is fel kívánták használni...
Ez a CD-ROM a prágai Zsidó Múzeumban rendezett azonos nevű kiállítás elektronikus katalógusaként jelent meg. A kiállítás összes szövege és fotója mellett számos kiegészítő információt, cikket és képi dokumentumot is tartalmaz a témához kapcsolódóan. Megtalálható benne a fentebb említett két értékes filmtöredék is.
Nyelvi verziók: csehül, angolul, németül
