A Yello svájci elektronikus duó, amely a szintetizátorhangzások, kísérleti samplingek és jazzes elemek jellegzetes keverékét teremti meg. 1978-as megalakulása óta az elektronikus zene egyedülálló megközelítéséről vált ismertté.
A Stella című album 1985 januárjában jelent meg a Vertigo kiadónál, és mérföldkövet jelent a duó alkotói pályáján. Ez volt az első stúdióalbum, amelyet már kizárólag duóként rögzítettek – az alapító tag Carlos Perón távozása után a megmaradt tagok a kísérleti elektronikus hangzásoktól a kereskedelmibb synthpop és a filmzenei hangzás felé kezdtek elmozdulni. Az album első helyen végzett a svájci slágerlistán és hatodik helyen a németen. Tartalmazza az Oh Yeah című slágert, a duó egyik legismertebb kislemezét, amely később a Ferris Bueller szabadnapja című filmzenei motívumaként vált híressé. A bakelites kiadás 13 dalból áll, köztük kibővített verziókkal, például a Vicious Games tizenkét hüvelykes mixével.
Az albumon Boris Blank és Dieter Meier működött közre.
Zeneszámok
1. Desire
2. Vicious Games
3. Oh Yeah
4. Desert Inn
5. Stalakdrama
6. Koladi-Ola (Low Blow)
7. Oh Yeah (Indian Summer Version) Bonus Track
8. Domingo
9. Sometimes
10. Let Me Cry
11. Ciel Ouvert
12. Angel No
13. Vicious Games (12" Mix) Bonus Track
